Magyar szerkezettár

bajusz

fn (kül. személyjelesen) biz bajsz

1. férfiak felső ajka fölött meghagyott szőrzet. ▸ a bajusza alatt

2. állat szája körül növő (hosszú) szőrszál(ak). a macska bajusza. | állat szája körül növő csáp, tapogató. a cincér bajusza.

3. nép kukoricacső hegyén a csuhé alól kibújó selymes szál(ak). | a kalászon növő szálkák.

4. nép kacs. ▸ hogy vág a bajusz?

[?]

____________________

a → az

____________________

vág

ts (és tn) ige

1. <szilárd anyagot> éles eszközzel több részre választ. dohányt, fát vág. | <kisebb darabot> ilyen módon leválaszt valamiről. vág egy szelet kenyeret. | <hajat, körmöt> éles eszközzel megrövidít. | <tyúkszemet> éles eszközzel eltávolít. | <szálas növényt> a tövéről kaszával v. más éles eszközzel folyamatosan lemetsz. | ▸ útját vágja valakinek, valaminek | tn <éles eszköz> szilárdabb anyagba könnyen be tud hatolni, és azt részekre tudja választani. jól vág a késem; ollóval a szövetbe vág; ▸ jól vág a nyelve ▸ vág az esze

2. (tn is ) <éles eszköz(zel) > nyílást, rést hoz létre valamin, valamiben. ajtót vág a falba; a csákány léket vág a jégen; ▸ utat vág valakinek, valaminek valamiben | műsz levág, kiszab, kivág. lemezt vág. | film <filmet> vágással véglegessé alakít. | (tn is ) <éles eszköz(zel) > sebet hoz létre valamin, valakin. eret vág; az ujjamba vágtam; ▸ valakinek az elevenjébe az eleven húsába vág | (t. n. is ) éles eszközzel öl <kül. fogyasztásra való háziállatot>. csirkét vág.

3. (t. n. is ) <éles tárgy, gyak. ruha széle, varrása> kellemetlen, fájó nyomást okoz. hónaljban vág a kabát.

4. <éles, hegyes tárgyat> erős lendülettel valamibe behatolni késztet. bicskáját a fába vágja.

5. hirtelen nagy erővel dob, lök. földhöz vágja a poharat. | ▸ valakinek a fejéhez a szemébe vág valamit | biz hanyag, hetyke v. heves mozdulattal vhova tesz, lök. fejébe vágja a kalapját. | ▸ zsebre vág | ▸ valamibe, vhova vágja magát

6. (tn is ) erős lendülettel üt, csap. pofon, nyakon, fejbe vág valakit; a lovak közé vág. | nép ver, csapkod. a zápor vágja az ablakot. | tn <csapadék, szél, por> nagy erővel verődik, csapódik valakihez, valamihez. arcába vág a hó.

7. tn ▸ szemével valakire, valaki felé vág

8. tn hirtelen elhatározással vmerre indul, ill. eltér. az erdőnek vágott; ▸ elébe eléje vág valakinek, valaminek

9. tn ▸ szavába, beszédébe vág valakinek

10. tn vhova illik, tartozik. szakmájába vág ez a kérdés; a kalap nem vág a ruhámhoz. | tn biz összeillik, rendben van. a számadásban minden vág.

11. biz <valamilyen arckifejezést> ölt. valamilyen arcot, pofát vág; grimaszt vág.

12. biz | fennakadás nélkül, folyamatosan mond. vágja az évszámokat. | nagyon ért, ill. jól tud valamit. vágja a matekot.

[ fgr ]

____________________

hogy¹

hsz

I. kérdő hogyan? hogy vagy?; ▸ hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!; ▸ de még hogy!

II. von

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

III. htl

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.

[ fgr ]

hogy²

ksz

1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!

2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).

3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.

4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...; ▸ éppen hogy csak ▸ nemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem jó is.

[←hogy¹ ]

..........

ahogy

von hsz

1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van; ▸ lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy lesz ▸ ahogy jön ▸ ahogy vesszük

2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!

3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.

4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.

5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.

6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ▸ ahogy hallom, ahogy állítják

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4